kakucs.hu
2020. szeptember 3., csütörtök - 13:23 Hilda

Kút létesítése

Meghosszabbították a kutak bejelentésének határidejét 2023. december 31-éig!

Tájékoztatás a fúrt, ásott és vert kutak bejelentésével kapcsolatos szabályokról

A hatályos jogszabályok alapján a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.

Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni

A kutak engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület érintése nélkül üzemel,
  2. karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül üzemel,
  3. legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel üzemel,
  4. kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  5. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van,
  6. magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  7. nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a területileg illetékes vízügyi hatóság, esetünkben a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1081 Budapest, Dologház utca 1.) hatáskörébe tartozik a kúttal kapcsolatos bárminemű engedélyezési eljárás!

Röviden összefoglalva a Kormányrendeletben foglalt feltételeket:

Ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, vagyis a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

A saját háztartásban jelentkező igények ellátását jelentik főként a következő tevékenységek: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert és gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása, a nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, a háztáji (nem gazdasági célból tartott) állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltése és vízpótlása.

A háztartási locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvízigény kielégítésére szolgál (illetékes szakhatóság: Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatalának Népegészségügyi Osztálya). A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

Röviden összefoglalva az előzőeket: amennyiben vezetékes ivóvíz-hálózatra van kötve az ingatlan, és az ott lakók a vezetékes ivóvizet isszák, és az udvari kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál, és nem gazdasági célból használják, akkor nem kell az illetékes népegészségügyi szakhatóságot bevonni.

Szintén nem kell a katasztrófavédelmi hatóságot bevonni az eljárásba, ha a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ fel.

Új kút esetén a vízjogi létesítési engedély feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

Az, aki kúttal rendelkezik, de arra engedélye nincs, vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezhető, melynek összege - természetes személy esetén - akár a 300.000 forintot is elérheti.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése alapján azonban: mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését (2020. július 1.) megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

A fennmaradási engedélyt akkor is be kell szerezni, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja, kivéve, ha kérelmet nyújt be a kút megszüntetése iránt.

A jegyzőnek címzett vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a Kakucsi Polgármesteri Hivatal által elkészített formanyomtatványon felsorolt kötelező mellékleteket.

Fúrt kút esetén a kérelmet a tulajdonos (kérelmező) mellett a kútfúrói jogosultsággal rendelkező szakembernek is alá kell írnia.

Az a szakember nyilatkozhat a kérelmen, aki a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, miszerint:

(2) Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is –, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki

a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint

b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

Amennyiben a kérelmező nem ismer olyan szakembert, aki a tervdokumentáció elkészítéséhez jogosultsággal rendelkezik (és el is vállalja annak elkészítését), a Polgármesteri Hivatal részéről tudunk ajánlani megfelelő személyt.

A jegyző hatáskörébe tartozó vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás díj- és illetékmentes.

Az eljárás során felmerülő egyéb költségeket viszont, mint például a tervdokumentációk elkészítése során felmerülő személyi és dologi költségeket – vagy: szükség esetén a mintavételi, laboratóriumi, műszeres vizsgálatok költségeit - a kérelmezőnek kell viselnie.

Amennyiben nem a tulajdonos a kérelmező, úgy a vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelemhez a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.

A kérelemnyomtatvány, mely egyben tartalmazza a tervdokumentum-nyomtatványt is, elérhető a Kakucs község honlapján megtalálható dokumentumtárban (www.kakucs.hu), illetve papíralapú példány igényelhető a Kakucsi Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájában (2366 Kakucs, Fő utca 20., emelet 9. szoba).

További felvilágosítás és információ kérhető:

  • személyesen: ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájában Láncos Gyöngyi ügyintézőtől,
  • telefonon: a 06-29/576-040, 06-20/966-4009 telefonszámokon,
  • e-mailben: a hivatal.hatosag@gmail.com e-mail-címre írva.

 

Kakucs, 2020. június                                      Farkasné Szabó Mária jegyző